Az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban megszavazta a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló a Tanács 2006/112/EK irányelvének (továbbiakban: ÁFA-irányelv) végrehajtási intézkedéseit megállapító 282/2011/EU rendeletet (továbbiakban: ÁFA-rendelet).
2011. július 1-étől lép érvénybe az ÁFA-rendelet rendelkezéseinek nagyobb része. Fontos megjegyezni, hogy ettől az időponttól, az ÁFA-rendelet előírásait külön magyar parlamenti döntés és jogszabályalkotás nélkül, kötelezően és közvetlenül alkalmazni kell.
Az ÁFA-rendelet megalkotásának célja, hogy az ÁFA-irányelv keret jellegű szabályainak egységes alkalmazását biztosítsa. Nagy jelentőséget kap az Európai Unió Bíróságának az érintett témakörökben hozott ítéleteiben megfogalmazott elvek érvényesítése. Ezenkívül az ÁFA-rendelet a korábbi ÁFA-irányelv szabályait is pontosítja, értelmező rendelkezéseket tartalmaz.
A középpontban az alábbi főbb témakörök állnak:
- az adóalanyi státuszra vonatkozó megkülönböztető kritériumok;
- értelmezések a gazdasági letelepedettség fogalmához;
- a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása az állandó telep- hely szempontjából;
- a számlakibocsátóknak szóló feladatok a partnerek azonosításával kap- csolatban.
Az ÁFA-rendelet tehát a nemzeti szabályozások felett áll, összeütközés esetén az uniós szabályok az irányadóak.
Az ÁFA-rendelet elsődlegesen a külföldre nyújtott szolgáltatások áfa szempontjából való megítélésére helyezi a hangsúlyt. Egyértelműsíti, milyen esetben lehet áfa nélküli számlát kiállítani, illetve mikor kell belföldi áfát felszámítani. Ennek eldöntéséhez és dokumentálásához jelentős adminisztrációs terheket ró a vállalkozásokra. A számlázáskor érdemes a legkörültekintőbben eljárni, mivel ha jogosulatlanul állít ki a társaság egy áfa nélküli számlát, akkor egy ellenőrzés során megállapított áfa hiányon felül adóbírság, mulasztási bírság és késedelmi pótlék is terhelheti.
A számlázás során a következőket kell mérlegelni.
Megrendelő adóalanyi státusza: Amennyiben a megrendelő közösségi adóalany megadja közösségi adószámát, akkor az ÁFA-rendelet szerint feltételezhetjük annak adóalanyiságát. Azonban ebben az esetben is dokumentálni kell a VIES rendszerbeli lekérdezéssel az azonosító érvényességét.
Harmadik országos (Európai Unión kívüli) partner esetén, a rendelet alapján el kell kérni az illetékes ország adóhivatalának igazolását a megrendelő adóalanyiságáról. Ennek hiányában az adószám érvényességét "ésszerű szinten" ellenőrizni köteles a szolgáltató.
Megrendelő magáncélra vagy adóalanyként használja a szolgáltatást: Amennyiben a szolgáltatást magáncélra veszi igénybe az adóalany, abban az esetben nem alkalmazható az adómentes számlázás. Az ÁFA-rendelet azon vélelemmel él, hogy amennyiben a megrendelő közösségi adóalany megadja közösségi adószámát, akkor üzleti célú beszerzést feltételezhetünk.
A székhely vagy állandó telephely megléte és érintettsége: Teljesítési hely megítélése szempontjából vizsgálni kell az adóalany gazdasági letelepedettségét.
Adóalany székhelyének meghatározása a következő ismérvek alapján történik: általános irányításra vonatkozó alapvető döntések helye; létesítő okirat szerinti székhely; ügyvezetés üléseinek helye. Amennyiben ezek alapján egyértelműen nem dönthető el, akkor az első ismérv alapján kell meghatározni. Fontos kitétel, hogy postai cím nem fogadható el székhelynek.
Állandó telephely fogalma: bármely olyan telephely, amely személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik a szolgáltatások fogadásához/nyújtásához. Amennyiben nem állapítható meg hogy állandó telephely veszi-e igénybe a szolgáltatást, akkor a székhelynek kell számlázni.
Természetes személy lakhelye: népesség nyilvántartásba bejegyzett lakcím; szokásos tartózkodási hely: szakmai kötődés, személyes kötődés sorrendje alapján határozandó meg.
Ezek alapján gyakorlati változást jelent, hogy a fenti székhely meghatározással illetve állandó telephely figyelembe vételével megváltozhat a szolgáltatás teljesítési helye. Emiatt szükséges az ÁFA-rendelet hatályba lépése előtti számlázási gyakorlat felülvizsgálata.
Például, ha egy Szlovákiában bejegyzett cég alapvető döntéseit Magyarországon hozzák meg, akkor áfa szempontjából Magyarország számít székhelynek. Eszerint a Magyarországon igénybevett szolgáltatásokat a szolgáltatás nyújtójának áfával növelten kell számláznia. Hasonlóan magyar áfát kell felszámítani, ha az EU-n belüli székhelyű társaság magyar állandó telephelye vesz igénybe szolgáltatást egy magyar partnertől.
Amennyiben a vevő székhelye belföldön van, akkor belföldön teljesített ügyletek esetében mindig a székhelyet kell teljesítéssel érintettnek tekinteni. Eszerint akkor is a magyarországi áfát kell felszámítani, ha a magyarországi székhelyű cég külföldi állandó telephelye nyújt magyar cégnek szolgáltatást.
Lényeges változás, hogy a gépek összeszerelése ezentúl szolgáltatásnyújtásnak minősül, és terméken végzett munkaként az összeszerelés tagállamában lesz a teljesítés helye.
Ezek mellett a rendelet több pontosítást, részletszabályozást tartalmaz, kiemelten az elektronikusan nyújtott szolgáltatásokkal, éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatásokkal, rendezvények belépésére jogosító szolgáltatásokkal, közvetítői (ügynöki) szolgáltatásokkal, és közlekedési eszközök bérbeadásával kapcsolatban.
Az ÁFA-rendelet pontos szövegéért keressék fel az EU hivatalos honlapját, illetve keressenek minket.
Kapcsolatfelvétel
